A volatilitás azt méri, hogy egy eszköz ára mennyit és milyen gyorsan mozog. A magas volatilitás nagy vagy gyors ármozgásokat jelent, ami növeli a kereskedési kockázatot, míg az alacsony volatilitás nagyobb stabilitást jelez. Leírhatja továbbá a szélesebb piaci körülményeket is a hosszan tartó bizonytalansági időszakok alatt.
Mi befolyásolja a volatilitást?
- Gazdasági események és adatok: infláció, foglalkoztatási adatok, GDP és központi banki politikák (különösen kamatemelések vagy -csökkentések).
- Politikai és geopolitikai események: választások, szabályozási változások és globális konfliktusok.
- Befektetői hangulat: félelem, kapzsiság és piaci ciklusok befolyásolják a vételi és eladási nyomást.
- Vállalati hírek: eredményjelentések (különösen ha a várakozások nem teljesülnek), egyesülések/felvásárlások és botrányok (bírságok, bejelentések stb.) mozgathatják a részvényárakat.
- Kínálat és kereslet: hiányok, piaci likviditás és globális kereskedelmi elmozdulások.
- Fekete hattyú események: gazdasági összeomlások, természeti katasztrófák és járványok.
Hogyan mérhető a volatilitás?
Több módja is van a volatilitás nyomon követésének. Az egyik a szórás, amely azt méri, hogy az árak mennyire térnek el az átlagtól – a nagyobb eltérés magasabb volatilitást jelez. Más módszerek közé tartozik a VIX, azaz a volatilitási index, amely az USA 500 várható volatilitását méri. Használhatod továbbá a történelmi volatilitást, amely adott időszak ármozgásait értékeli korábbi áradatok alapján.
Mindig helyezz prioritást a kockázatkezelésre a volatilis piaci körülmények között, mivel a megnövekedett ingadozások mind a potenciális nyereségeket, mind a veszteségeket felerősíthetik.